1960 - Franciaorsz�g

Az els� ki�r�sban keleti uralom jellemezte a torn�t, hiszen a n�gyes d�nt�be h�rom kelet-eur�pai orsz�g jutott. A szovjetek v�gs� gy�zelm�hez azonban az is "kellett", hogy olyan orsz�gok maradjanak t�vol, mint Anglia, Olaszorsz�g, az NSZK �s Belgium.

A vil�gbajnoks�ghoz hasonl�an, az Eur�pa-bajnoks�g is egy francia �tlete volt. Az 1920-as �vek v�g�n, a francia sz�vets�g f�titk�rak�nt sz�mon tartott Henri Delaunay fej�b�l pattant ki a kontinensvet�lked� �tlete. Akkor azonban a FIFA nagyhatalm� urai szinte azonnal elvetett�k az �tletet, hiszen �ppen az els� (1930-as) labdar�g� vil�gbajnoks�g megszervez�s�vel voltak elfoglalva.

Azonban Delaunay j� huszon�t �vvel k�s�bb ism�t el�vette "Eb-terv�t" �s ha n�h�nyan �g�ltak is ellene, az UEFA, az 1958-as sv�dorsz�gi vb alatt tartott kongresszus�n elfogadta az �tletet. Az els� Eur�pa bajnoks�got azonban olyan �llamok bojkott�lt�k, mint Anglia, Olaszorsz�g, Belgium �s az NSZK.

A szovjetek a mi veszt�nk

El�d�nt�k Franciaorsz�g Jugoszl�via 4-5 Csehszlov�kia Szovjetuni� 0-3 3. hely�rt Franciaorsz�g Csehszlov�kia 0-2 D�nt� Szovjetuni� Jugoszl�via 2-1

�gy a tizenh�t jelentkez�b�l Csehszlov�kia �s �rorsz�g el�selejtez�t j�tszott, a kialakult tizenhatos mez�ny pedig, k�t fordul�ban, egyenes kies�ses rendszerben d�nt�tte el, hogy ki ker�lj�n a franciaorsz�gi n�gyes d�nt�be.

A magyar v�logatott a legjobb nyolc k�z� jut�s�rt a Szovjetuni�val m�rk�z�tt. A k�t �sszecsap�st szinte napra pontosan egy �v k�l�nbs�ggel rendezt�k ('57 szeptember 28 �s '58 szeptember 27.) �s v�logatottunk mindk�t tal�lkoz�j�t elvesz�tve elb�cs�zott a tov�bbi k�zdelmekt�l.

Keleti uralom a d�nt�ben

A p�rizsi n�gyes d�nt�be v�g�l a h�zigazd�kon k�v�l csak a keleti blokk v�logatottjai ker�ltek. A szovjetek viszonylag k�nnyed�n, h�rom g�llal int�zt�k el a Csehszlov�kokat, �s v�rt�k ellenfel�ket a d�nt�ben. Sok�ig �gy t�nt, hogy ezek a franci�k lesznek, miut�n a m�sodik f�lid� elej�n m�r 4-2 ar�nyban vezettek a Jugoszl�vok ellen. Galics�k azonban nem adt�k fel �s a k�zel harmincezer hazai n�z� legnagyobb megd�bben�s�re m�g a rendes j�t�kid�ben ford�tani tudtak �s 5-4-re nyertek.

A gallok m�g a bronzmeccsen sem tudtak vigasztal�dni, hiszen a csehszlov�kok 2-0 ar�nyban legy�zt�k �ket. A d�nt�ben azt�n hi�ba szereztek a Jugoszl�vok vezet�st az els� f�lid� legv�g�n, a szovjetek a m�sodik negyven�t perc elej�n egyenl�teni tudtak. A rendes j�t�kid�ben m�r nem sz�letett t�bb g�l (ez legink�bb Jasinnak, a szovjetek klasszis kapus�nak volt k�sz�nhet�), �gy j�hetett a hosszabb�t�s. Ebben Ponyegyelnyik, a 113. percben betal�lt a jug�k kapuj�ba, �gy a Szovjetuni�� lett az els� Eur�pa-bajnoki c�m, melyet akkor m�g Nemzetek Eur�pa Kup�j�nak h�vtak.