Pusk�s Ferenc �letrajza

Pusk�s Ferenc 1927. �prilis 2-�n sz�letett Kispesten, ahol 1942-t�l a Kispesti Ac-ben futballozott, ahonnan 1949-ben ker�lt �t az akkori Budapesti Honv�dhez. Legnagyobb sikereit v�logatottk�nt �rte el, tagja volt az �tvenes �vek legend�s aranycsapat�nak.

Pusk�s 1945. augusztus 20-�n az Ausztria elleni 5-2-es magyar gy�zelmet hoz� tal�lkoz�n mutatkozott be a v�logatottban. A nemzeti tizenegyben, 1956. okt�ber 14-�n (2-0) szint�n az osztr�kok ellen tal�lkoz�n h�zta mag�ra utolj�ra a magyar c�meres mezt, amikor ak�rcsak az els� tal�lkoz�n szint�n szerzett egy g�lt. Az Aranycsapat tagjak�nt �rte el legnagyobb sikereit, 1952-ben vezet�s�vel nyert olimpiai bajnoki c�met a magyar v�logatottunk a helsinki �tkarik�s j�t�kokon.

R�szt vett az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�gon is, ahol az akkor leges�lyesebbnek tartott magyar v�logatott d�nt�t j�tszott a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�ggal. A v�rakoz�s ellen�re a Bernben rendezett tal�lkoz�n csapatunk 3-2 ar�nyban kikapott a n�metekt�l. Nyolcvann�gyszeres v�logatotts�ga alatt 83 g�lt szerzett magyar sz�nekben.

Rendk�v�l technik�s, egyed�l�ll� cselez� k�szs�ggel rendelkez� j�t�kos volt. Az elm�lt �vsz�zad m�rk�z�s�n, az Anglia elleni 6-3-as �sszecsap�son legend�ss� v�lt visszah�z�s csele ut�n l�tt g�lja szinte valamennyi, a futballr�l sz�l� dokumentumfilmben l�that�.
Az 1956-os forradalom idej�n k�lf�ld�n maradt. 1957-ben ugyan el�szerz�d�st k�t�tt a Wiener Sportclubbal, de v�g�l a Real Madrid aj�nlat�t fogadta el. Spanyolorsz�gban telepedett le, ahol n�gyszer a nemzeti egy�ttesben is p�ly�ra l�pett. 1958 �s 1967 k�z�tt a Real Madrid j�t�kosa volt, ahol tov�bb halmozta sikereit. A Real Madriddal 3-szor volt BEK-gy�ztes. Az 1960-as d�nt�n, a 7-3-as spanyol gy�zelemmel z�rul� tal�lkoz�n p�ld�ul n�gy g�lt l�tt az Eintracht Frankfurtnak.

Edz�k�nt G�r�gorsz�gban, Chil�ben, Egyiptomban, Sza�d-Ar�bi�ban �s Paraguayban dolgozott, 1993 �prilis�t�l j�lius�ig volt a magyar v�logatott sz�vets�gi kapit�nya is. Szakvezet�k�nt legnagyobb siker�t a g�r�g Panathinaikosszal �rte el, mely ir�ny�t�s�val, BEK-d�nt�t j�tszott 1971-ben. A kilencvenes �vek v�g�n Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g �ltal megv�lasztott �vsz�zad Sportol�ja v�laszt�son, Egerszegi Krisztin�val �s Papp L�szl�val egy�tt beker�lt a 91 jel�lt k�z�, de v�g�l a d�jat Pel� kapta. Ellenben a Gazetta dello Sport �ssze�ll�t�sa alapj�n Pusk�s Ferenc, 83 v�logatott g�lj�val minden id�k legeredm�nyesebb csat�ra, m�g a Nemzeti Sport milleniumi szavaz�s�n, Egerszegi Krisztina mellett, az olvas�k szavazatai alapj�n � lett az �vsz�zad Sportol�ja. A ma is �l� futball legenda id�n volt 75 �ves, t�bbek k�z�tt ebb�l az aprop�b�l is r�la nevezt�k el a N�pstadiont, mely 2002 �prilis�t�l Pusk�s Ferenc Stadion.