A belgiumi tornát az NSZK nyerte, megalapozva a két évvel később világbajnoki címet. A döntőben azt a Szovjetúniót verték Beckenbauerék, amely az elődöntőben a lehető legkisebb különbséggel is, de legyőzte a magyar csapatot. Válogatottunk végül a negyedik helyen végzett.
Az 1972-es viadalra ismét nyolc selejtezőcsoportban zajlottak a küzdelmek, hogy a negyeddöntőkön megint oda-visszavágós alapon döntsék el, ki jut a belgiumi négyes döntőbe. A magyar válogatott Bulgáriát, Franciaországot és Norvégiát megelőzve jutott a nyolc közé.
Románok-igen, szovjetek-megint nem
Elődöntők |
Szovjetunió |
Magyarország |
1-0 |
Belgium |
NSZK |
1-2 |
3. helyért |
Belgium |
Magyarország |
2-1 |
Döntő |
NSZK |
Szovjetunió |
3-0 | | A negyeddöntőben Románia következett, és a budapesti 1-1 után Bukarestben 2-2 lett az eredmény, így az akkori szabályoknak megfelelően semleges pályán kellett újra játszani a harmadik találkozót. Belgrádban sokáig 1-1-re állt a találkozó, azonban Szőke a 89. percben betalált, így a mieink mehettek Belgiumba.
Az elődöntőben "természetesen" megint a szovjetek jöttek és ismét ők örülhettek, hiszen a lehető legkisebb különbséggel is, de legyőzték Páncsicsékat. A másik elődöntőben a bombaformában lévő NSZK Gerd Müller duplájával verte a házigazdákat, akik csak a vége előtt nem sokkal tudtak szépíteni.
A bombaformában játszó németek megállíthatatlanok
A bronzmeccsen fél óra elteltével a belgák már két góllal vezettek és a második félidő elején hiába szépített Kű, az egyenlítés már nem sikerült. Így a hazaiaké lett a bronzérem, míg a magyar válogatott az 1964-es bronzérem után ezúttal "csak" a negyedik helyen végzett.
A döntőben aztán a németek szinte lelépték a szovjeteket. Gerd Müller ismét két gólt szerzett, mellette Wimmer volt még eredményes, így alig egyórányi játék után már 3-0 volt az eredmény. Ez a későbbiekben már nem is változott, így az NSZK először lett az Európa-bajnok.
|